Janis Joplin (szül. 1943. jan. 19) volt a legnagyobb bluesénekesnő, aki fehér létére olyan tökélyre fejlesztette a stílust, mint még fekete elődei sohasem. Későbbi jelmondatához híven - "élj gyorsan, szeress szenvedélyesen, halj meg fiatalon" -  elszökött otthonról, ahol jól de unalmasan élt átlagos családja körében. 1961-től 66-ig végigjárta az országot, alkalmi munkákból élt, egy ideig még egyetemre is járt. Később egy bluegrass együttes kíséretében country és blueszenét, Bessie Smith és Leadbelly dalokat énekelt. 1966-ban eljutott San Franciscóba, tagja lett a Big Brother And The Holding Company-nak. 1967-ben felléptek Monterey-ben. Itt tűnt ki különleges, rekedt blueshangjával, és ettől kezdve figyeltek fel rá igazán. Albumuk, a Cheap Thrills hatalmas siker volt. Az együttes sokat turnézott közösen a nyugati part legnagyobbjaival. Zenéjük  alapzene, amelyben kiválóan ötvöződött a soul, a blues és a korai hard zene. A népszerűség ellenére Joplin kivált az együttesből és önállóan próbálkozott   tovább. Szólópályáján végig segítette a Company gitárosa, Sam Andrew. 1968-ban Bob Dylan menedzsere, Albert Gross,  vette pártfogásába Joplint. Megjelent első lemezük, amelynek borítója a zenészeket és Joplint - mint egy kirakós játék elemeit  ábrázolja. Ezzel az albummal kezdődött el a rövid, de annál magasabbra ívelő karrierje. Koncertjeit mindig jó hangulat jellemezte. Fellépésein gyakran tett nyárspolgár idegborzoló kijelentéseket. Például amikor két férfival jelent meg a színpadon, és a nagyérdemű tudomására hozta, hogy ő egyszerre akár két férfit is képes szeretni. Második szintén rocktörténeti jelentőségű albumának megjelenését már nem érte meg. Az életmódjával együtt járó napi több mint egy üveg whisky és drogok - főleg heroin  - 1970. október 4-én végleg elszólították a mikrofon mögül a 27 éves amerikai énekesnőt, aki éppen előtte nap énekelte szalagra élete utolsó számát, Kriss Kristofferson "Me And Bobby McGee"-jét. Másik nagy siker a felejthetetlen blues volt, a Mercedes Benz:

  Váratlan halála után visszamaradó csekély vagyonából 2000 dollárból - végrendelete értelmében - zenésztársai partit rendez-  tek emlékére. Kívánságához híven temetés helyett hamvait a Csendes-óceánba szórták. Halála után zenei örökségét megkímélték - nem úgy, mint Jimi Hendrix-ét. Egy dupla koncertalbum, néhány válogatás, és a róla készült "Janis" című film zenéje jelent meg hivatalosan, emlékét idézve. Ő volt a hippikultúra csodálatos és csodált nőalakja, a legenda, ami halála után végleg ennek  az életformának a szimbólumává vált.

Nagylemezek: Big Brother & The Holding Company (1967.)                          Cheap Thrills (1968.)                          I Got Dem Ol' Cozmic Blues Again Mama (1969.)                          Pearl (1971.)                          In Concert (1972.)                          Greatest Hits (1973.)                          Janis (1974.)                          Anthology (1980.)                          Farewell Song (1982.)                          Janis (1993.)                          18 Essential Songs (1995.)                          Little Piece Of My Heart (1997.)                          Live At Winterland 68 (1998.)